Felolvasószínház

Znajkay Zsófia: Rendezői változat

kép

Gyakran fel-felbukkanó toposz a romantikus komédia világában, hogy egy nőnek két férfi közül kell döntenie. A néző morális világrendjét általában megtámogatja a mű, amennyiben az egyik nem igazán szereti, és kihasználja a nőt, a másik azonban legjobb barátként támogatja, míg végül észreveszi, hogy mindig is őt kellett volna szeretnie. Megkavarja azonban a helyzetet, ha mindketten valóban őszinte és szeretetre méltó emberek, valódi érzelmekkel a nő iránt.

Kezdete
Vége
Helyszín
Művészetek és Irodalom Háza - Fülep Lajos Terem

Bán Zsófia: LEHR / ÖRÖKSÉG

kép

„bel-ügyi operett”

Zajlik: egy kórházi ágy körül, 1995-ben – 9 szereplővel

A Lehr / Örökség egy, az 1990-es évek közepén Magyarországon játszódó egyfelvonásos, zenés családi dráma – tragikomikus felhangokkal. Egy kórházban fekvő, demenciával küzdő apa a végrendelete miatt magához hívja felnőtt lányait. A látogatás során lappangó feszültségek és titkok kerülnek felszínre. A család történetében egyúttal Magyarország történelme tükröződik a háborútól a rendszerváltásig.

Kezdete
Vége
Helyszín
Művészetek és Irodalom Háza - Fülep Lajos Terem

Fazekas Máté: Hóbort

kép

Emíliának épp most vallotta be a kamasz fia, hogy meleg. De ő nem esik kétségbe: segítséget kér a fia osztályába járó lányoktól, hogy gyógyítsák ki a hóbortjából. Árpi viszont nem kér a segítségből, és közli az anyjával, hogy ne próbáljon meg beleavatkozni az életébe. Emília meg van győződve az igazáról, még az után is, hogy Árpi öngyilkos lesz. A dühös anya ugyanis felkerekedik, hogy kiderítse, ki okozhatta a fia halálát.

Emília: Debrei Zsuzsanna
Gáspár: Barsi Márton
Rozália: Ecsedi Erzsébet
Árpi: Katona Levente
Barnabás: Ticz András

Kezdete
Vége
Helyszín
Művészetek és Irodalom Háza - Fülep Lajos Terem

Szilágyi Eszter Anna: Nyíregyháza utca - Le port d’ Amsterdam

kép

Amszterdam piros lámpás negyedében van egy utca, amit köznyelven „Nyíregyháza utcának” hívnak, mert az ott dolgozó prostituáltak nagy része Magyarország keleti részéről érkezik. Gondoltad volna? A Nyíregyháza utca nem egy hely, hanem egy imagináció, de egyben reális térség, nem-hely is, átjáró, melyen keresztülvonszoljuk személyes reménytelenségünk staffázsát. Ez a világ jócskán megérett a létező világok legjobb pusztulására. Lerágott csont. Ez a sztori lerágott csont, ha van még történet egyáltalán.

Kezdete
Vége
Helyszín
Művészetek és Irodalom Háza - Fülep Lajos Terem

Maros András: Kerítés

kép

Melyik kerítés erősebb: a magyar országhatárt védő, vagy a Becsey házaspár tagjai között húzódó? Miközben Inez (40) egész éjszaka csiszolja, tökéletesíti az irodában a kormányzati migránskampányt, férje, Ottó (42) egy szíriai  menekültcsaládot fogad be. Maros András drámájában az emberszeretet mint gesztus csupán eszköz egy házassági krízis végső összecsapásának kirobbantására. Ottónak döntenie kell: megmenti vagy felszámolja házasságát. Ideje nincs sok, mert fiatal szeretője, Orsi (23 türelme egyre fogy.

Kezdete
Vége
Helyszín
Művészetek és Irodalom Háza - Fülep Lajos Terem

Fridl Viktória: Kalitka

kép

A darab Budapesten, egy irodaházban játszódik, egy vállalat beosztottjairól szól. A szereplőket számok jelölik, nemük nincs meghatározva. A darab kilenc-tíz jelenetből áll, és cselekmény nélkül fut: a jelenetek központi eseménye a szereplők tematikus párbeszéde, amely érinti a bántalmazást, a társas magányt és a nyelvet.

Szereplők: Kovács Edit, Tomanek Gábor
Koordinátor: Lőkös Ildikó
Rendező: Merő Béla
Hozzászóló: Mikó Csaba író

Kezdete
Vége
Helyszín
Művészetek és Irodalom Háza - Fülep Lajos Terem

Kucsov Borisz: Félelem és reszketés Szabadkán

kép

A Félelem és reszketés Szabadkán egy képregény-dráma, amelyben két jó barát (Raul és Gonzó), a kegyetlen valósággal, a hatalommal és a kilátástalansággal szemben vívott harca követhető végig – nem éppen lineáris sorrendben. A srácok valahol Csantavér környékén járnak, amikor a drogok hatni kezdenek, a városba érkező szép lány (Naomi) pedig csak bonyolít a helyzeten.

Kezdete
Vége
Helyszín
Művészetek és Irodalom Háza - Fülep Lajos Terem

Nyílt Fórum '16-'17 - DEBRECEN

kép

A Deszka Fesztivál idején a Dramaturg Céh és a zalaegerszegi forduló után kiválasztott szerzők és drámáik a közönség elé lépnek, hogy felolvasásokon és panelbeszélgetéseken keresztül tovább fejlesszék a készülő drámákat. A debreceni forduló után a szerkesztő-bizotttság döntése alapján választódnak ki a POSzT Nyílt Fóruma elé kerülő színdarabok.

Kezdete
Vége
Helyszín
Debreceni Csokonai Színház

Idézetek

"Magyarország legjobb dramaturgja, Czímer József mellé kerültem. Mindig azt mondta, a dramaturg soha ne hagyja, hogy szolgává tegyék. Ez nagyon belém vésődött. A kétezres évek közepéig úgy tűnt, hogy megvalósítható, hogy olyan helyen dolgozzak, ahol a szavam jelent valamit. Egy hosszabb távú dramaturgiai tervvel az ember meg tudja határozni egy színház arculatát."

Dobák Lívia

Sokszor olyan dialógus kerül a dramaturg kezébe, amely leírt formájában csaknem laposan, banálisan, elmondásra érdemetlenül hangzik. De mihelyt valóban «hangzik», tehát a színpadon: tartalommal, az élet akcentusaival, ízeivel, a jó megfigyelés és az emberábrázoló tehetség vérkeringésével telik meg. Mindennek a színpadon nagy és ritka értéke van. A dramaturgnak hallania kell a dialógust. Vannak súlytalan mondatok, amelyek bizonyos helyzeti energiában robbanó erőre kapnak. A dramaturgnak látnia kell a színpadi helyzetet, érzékelnie kell a teret, a proporciókat, a levegőt. A színpad legalább annyira térbeli művészet (Raumkunst), amennyire irodalom. És nem lehet eléggé hangsúlyozni: mindez nemcsak a közönséghatás megalkuvó szempontjaira, hanem a dialógus és az egész mű drámai értékére, lényegére tartozik. Színpadon csak annak van jogosultsága, aminek színpadi dinamikája van, úgy is mondhatnám: ami több a színpadon, mint nyomtatásban.

Bárdos Artúr

"Minden színész beleszólhat dramaturgiai kérdésekbe, mindenki lehet egyszerre kint és bent is. Persze van olyan, amikor úgy érzem, hogy a dramaturg hátráltatja bennem a színészt vagy fordítva; sok feszültséget okoz, hogy folyton véleményeznünk kell valamit, ami még nincs kész, de ha pontosan meg tudjuk fogalmazni a kritikai észrevételeinket, akkor igazán eredményesek tudunk lenni."

Enyedi Éva: "Az abszurditás felszabadít" - fidelio.hu

Enyedi Éva

"A dramaturg az a szakember, aki a hatásért felelős; aki felméri, hogy milyen hatást kíván elérni egy előadás, milyen út vezet el odáig, aztán felismeri azokat az akadályokat, amelyek eltéríthetik a produkciót. Ez nemcsak a szövegre, de a történetmondás, az elbeszélés stratégiájára vonatkozik. Örülök, ha egy rendező képes úgy felfogni engem vagy a munkám, mintha lenne egy ipari kamerája, ami esetleg máshová irányul, mint ahová ő néz, és a kettő együtt talán az egész spektrumot lefedheti" (Magyar Narancs, 2014/08.)

Radnai Annamária

'A dramaturg az, aki emlékezteti a rendezőt az evidenciákra' (Magyar Narancs, 2014/08.)

Ascher Tamás

"Érdekes pillanat, amikor elengedem a szöveget mint szerző: elkezd nem fájni, ha azt mondják, ez vagy az a mondat rossz, és már dramaturgként nézek rá, hogy miért az" (Magyar Narancs, 2014/08.)

Radnai Annamária

"Ekkor csak egy kanavász van az olvasópróbán, vagy csak egy ötlet, amit közösen kezdünk kibontani. Ebben az esetben napról napra kell írói és dramaturgmunkát is végezni, rögzíteni az improvizációkat, jelenetet írni belőle másnapra" (Magyar Narancs, 2014/08.)

Róbert Júlia

"Egy kicsit tudni kell, hogyan működik a rendezés maga, mert alapvetően ahhoz kell hozzászólni, és nem csak ahhoz, hogy pont vagy kérdőjel legyen-e egy mondat végén." (Magyar Narancs, 2014/08.)

Gáspár Ildikó