Szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt a 2019-es Nyílt Fórum Füzetek bemutatójára és az azt követő Brémai felolvasószínházi előadásra, ahol Drubina Orsolya: A brémai című darabját ismerhetik meg.
Figyelem! A felolvasószínházi előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ingyenes, regisztráció emailben: szervezes at jozsefattilaszinhaz.hu
A két éve megújult Nyílt Fórum sikere, a szerzők és szakmai résztvevők pozitív visszajelzései nagy örömmel töltötték el a Dramaturg Céh szervezésben résztvevő tagjait, hiszen ennek alapján a teljes évadon át tartó színdarabfejlesztő „vándortábor” eredményesen működik. Az elmúlt évek terméséből számos mű már színpadra került, vagy hamarosan bemutatója lesz.
2018 novemberében 90 pályamű közül választotta ki a Nyílt Fórum dramaturgcsapata a támogatandó hat drámai művet, melyeket azután hol egyéni, hol csoportos konzultációkban fejlesztettünk. Budapest, Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színház, a debreceni DESZKA Fesztivál, majd a Pécsi Országos Színházi Találkozó adtak helyet az eddigi állomásoknak. A kiválasztott szerzők közt pályakezdő írók éppúgy találhatók, mint elismert költő-prózaírók, sőt, két visszatérő fórumossal is találkozhatnak. A Nyílt Fórum történetében először zenés darabot is beválogattunk a fejlesztendő művek közé. A műfaji sokszínűség mutatja a Fórum nyitottságát, szerzőink változatos világlátását és társadalmi érzékenységét is: az idei művek többsége komolyabb vagy szórakoztatóbb formában foglalkozik az elmúlás, kiszolgáltatottság tematikájával, a délszláv háborúval vagy a generációs tehetetlenség kérdésével.
A Nyílt Fórum nem titkolt célja az égisze alatt elkészülő művek színpadra segítése. Ennek érdekében a szövegeket évről évre megjelentetjük kötetben, sőt, tavaly óta e-book formájában is elérhetővé tettük kollégáink, a színházi emberek és a kortárs magyar drámák iránt érdeklődők számára.
A kötetbemutatót követő felolvasáson Drubina Orsolya A brémai című művét hallhatják, mely nemcsak reprezentáns darabja a társadalmilag elhivatott műveknek, de kapcsolódik az Idősek illetve a Hospice Ellátás Világnapjához is.
Köszönjük eddigi megtisztelő érdeklődésüket, és reméljük, hogy a kiválasztott szövegek elnyerik tetszésüket.
Jöjjenek, ismerkedjenek meg az új művekkel!
Szokolai Brigitta a Dramaturg Céh társelnöke a József Attila Színház dramaturgja
Kemény Zsófi: Tiszavirág és Bölömbika
Petya/Péter, a 24 éves focuspuller és Eufrozina/Eu, a 22 éves produkciós asszisztens egy forgatáson jönnek össze, de mivel mindkettejüknek megvan a szigorú életterve, amibe a másik nem illik bele, leszögezik, hogy csak egy évig lehetnek együtt. Ennek az egy évnyi szerelemnek a története a darab. Budapesti huszonévesek botladoznak az új párkapcsolati szokások és az ismerős érzelmi viharok között egy budapesti bérlakásban. A színpadon két ember, négy színész.
Kemény Zsófi huszonnégy éves, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia szakos BA diploma megszerzése után jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanul filmdramaturg szakon. Tizenhét éves kora óta lép fel slammerként, egy verseskötete (Nyílt láng használata, 2015) és két regénye jelent meg (Én még sosem, 2014; Rabok tovább, 2017), valamint egy kétkezes krimije Kondor Vilmossal (Értetek teszem, 2018). A Tiszavirág és Bölömbika az első darabja.
O. Horváth Sári: Életigen
A darab a hiányt, az elvesztést, a halálhoz és az élethez való jogot és jogtalanságot/jogfosztottságot állítja középpontba: ha tetszik, élet és halál határát feszegeti. Helyszín a mai Magyarország, annak törvényeivel, társadalmi közvéleményével, kimondott kérdéseivel, ki nem mondott válaszaival, vagy éppen fordítva, ki nem mondott kérdéseivel, kimondott (túlságosan kész) válaszaival. A szerző ezen felül/belül kutatja a test változásait, esendővé válását, és azt, milyen mértékben vagyunk urai saját testünknek és lelkünknek: milyen energiák mozognak, milyen traumákkal kell szembenéznünk, amikor az ember elveszti a kontrollt saját teste irányítása felett.
Az Életigen a tavaly megismert Lenni vagy nem (Gyerekjáték) című dráma folytatása, egy tervezett trilógia második része. Az egyes részeket a közös motívumrendszer és a közös szerkesztési elv köti össze: mindhárom rész a létezés egy-egy alapvető fogalmát járja körbe.
O. Horváth Sári 2017-ben végzett színházrendező szakon, Bocsárdi László osztályában, Marosvásárhelyen. A rendezés mellett íróként is dolgozik független és kőszínházi előadásokban Magyarországon és Romániában egyaránt. A tavalyi Nyílt Fórum Vilmos-díjas darabjának (Lenni vagy nem - Gyerekjáték) szerzője.
Berecz Boglárka: Félelmeink
A Matild meghalt. Pár órán belül az összes utcabeli barátnő
értesül a tragédiáról. A gyász emlékezteti őket
arra, hogy elindult a visszaszámlálás, és akármelyik pillanatban
lejárhat az ő idejük is. Megkezdődik az élethalál
harc az életért, a halál ellen. Carpe diem, ragadd
meg…, ami még hátravan! Tovább fokozza a hangulatot,
hogy Ábel, Matild férje váratlanul otthonba kerül.
Kétségbeesetten próbálják megváltoztatni az életüket,
jóvátenni hibáikat, bepótolni az át nem élt boldogságokat,
mielőtt még nem késő. Persze mindig akad
olyan is, aki ragaszkodik a strucc-módszerhez, és nem
hajlandó tudomást venni félelmeiről.
Berecz Boglárka – Ha szín lehetnék, okkersárga lennék.
Ha állat lehetnék, madár lennék. Ha betegség,
sclerosis tuberosa, ha vers, egy rapszódia, ha bútor, éjjeliszekrény,
ha Harry Potter szereplő, Lupin, ha virág,
pitypang, ha használati tárgy, fogkefe, ha fűszer, fahéj,
ha Disney hercegnő, Megara és így tovább, és így tovább…
Dézsi Fruzsina: Vid napja
Jugoszlávia, 1991: új arénát nyit a történelem. És ebben
a küzdelemben nincs semmi heroikus, csak menekülés,
elfojtás és árulás. Mészárlásba belekényszerített emberek,
hirtelen felnőtt gyerekek, csatatérré vált otthonok.
A szétszakadó országban pedig még a győztesek is áldozatok,
hiszen a jövő azonnal értelmét veszti, ha halállal
kívánják megváltani.
Dézsi Fruzsina (1995) kritikus, szerkesztő. 2017-ig az
Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar alapszakos
hallgatója, jelenleg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
drámaírói mesterképzésén tanul. 2018 novemberétől
a Lumière Filmiskola forgatókönyvíró hallgatója, tagja
a Színházi Kritikusok Céhének és a Magyar Újságírók
Országos Szövetségének. 2019-től a dunszt.sk kulturális
portál, illetve a Prae irodalmi és kultúratudományi folyóirat
szerkesztője.
Drubina Orsolya: A brémai
rémmese
A brémai című dráma egy nagy- vagy kisvárosban, Magyarország
akármelyik peremterületén, de még az is
lehet, hogy a főváros kellős közepén játszódik. Az itt
élő, fedél nélküli emberek az író kedves ismerősei, a
drámai alakok tehát többnyire valós személyek történeteiből
formálódtak meg. A szerzői invenció szerint a
négy idős, senkinek sem kellő alak a jól ismert Grimm
testvérek állatmeséjének párhuzamos szereplőivé alakul
át. Szürke Mihály, Öreg Sanyi, Márton és Ilus néni
fatális találkozása az élethazugságok erdejében zajlik,
ugyanakkor közöttük mégis felüti a fejét egyfajta
életszerű irgalom, a józan kegyelem állapota. A kérdés
csupán az, együtt milyen választ adhatnak az utca
drasztikus törvényeire.
Drubina Orsolya – Színháznyüzsgő. Volt színésztanonc,
játszott rövidfilmekben, állt színpadon, magyarázott
azoknak, akik álltak a színpadon, dolgozott dramaturgként
elvetélt ötleteken, főzte már a kávét neves
rendezőknek, főzte már a teát saját gyermekszínjátszóinak,
írt vitriolos színikritikákat, ráérősen megjelennek
prózaversei, amiket ez idáig közölt a Tiszatáj, a
Szépirodalmi Figyelő és a Híd folyóirat, a Trafóban is
tevékenykedik, és a tavalyi Nyílt Fórum gondozásában
megjelent első drámája, a Sárkányterminál.
A Szegedi Tudományegyetem magyar–komparatisztika
szakán szerzett alapdiplomát, majd a veszprémi Pannon
Egyetem színháztudomány mesterképzését végezte
el.
Kele Fodor Ákos: Az egyse.
comico-tragicus FEKETE DALJÁTÉK a legnagyobb
bocsánatos bűnről
A XIX. századi magyar daljáték soha nem létezett
tragikus válfaja, a fekete daljáték, melynek zenés betétei
Kárpát-medencei népek népdalainak dallamaira
íródtak. A mesei XVIII. században játszódó kísértethistória
egy kuruc kori kincs és az „angyalcsinálás”
kapcsolatáról szól. A darab arra a hipotézisre épül,
hogy legkésőbb a kuruc küzdelmek idején történt
dúlások és fosztogatások eredményezték azt a mélyszegénységet,
amelyből később az egykézés kultúrája
kinőtt. A magyar folklórirodalom döbbenetesen
gazdag a magzat- és csecsemőgyilkosságok praktikáiban
és a hozzájuk kötődő, nemritkán igen horrorisztikus
hiedelmekben. Az egyse. ezt a hagyományt
eleveníti meg nagy részletességgel, továbbá valós,
a kuruc kor elbeszélő költeményeiben is megőrzött,
kegyetlen történelmi eseményeknek is emléket állít.
Kele Fodor Ákos intermediális író, drámaíró, a Tea
Kiadó főszerkesztője. 2008-tól az Erdélyi Vándorszínház
színműírója. A Bükkfaszéki Márika című darabja
szerepelt a gyergyószentmiklósi Kollokviumon,
a Kisvárdai Fesztiválon és a DESZKA Fesztiválon.
Könyvei: Textolátria (versek; Gérecz Attila-díj, 2011),
Echolália (multimédia, 2016), A szív vége – cigány
újmesék (2018).
----------------------
Drubina Orsolya: A brémai / rémmese felolvasószínházi előadás
szereplők:
Öreg Sanyi: Bregyán Péter
Szürke Mihály: Jámbor József
Márton: Némedi Árpád
Ilus: Kútvölgyi Erzsébet
Elma: Szabó Márta
Misi: Lestyán Attila
irodalmi konzultáns: Kovács Dezső
dramaturg: Szokolai Brigitta
rendező: Forgács Péter