Nem a KATA - törvény módosítására! - színházszakmai szervezetek közös nyilatkozata

Margit híd

Közös nyílt levélben fordul Varga Mihály és Csák János miniszterekhez, Hoppál Péter államtitkárhoz és Pataki András helyettes államtitkárhoz a Magyar Színházi Társaság, a Szabadtéri Színházak Szövetsége, a MASZK Országos Színészegyesület, a Színházi Dramaturgok Céhe, a Drámaíró Kerekasztal, a Magyar Bábművészek Szövetsége, a Magyar Színházrendezői Testület és a Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészet Társasága.

Címzett: Varga Mihály miniszter úr, Csák János miniszter úr, Hoppál Péter államtitkár úr, Pataki András helyettes államtitkár úr

 

Tisztelt Miniszter Urak! Tisztelt Helyettes Államtitkár Urak!

 

A teljes magyar színházi szakma nevében fordulunk Önökhöz segítségért, de a probléma szinte az egész magyar kulturális szcénát érinti: színészeket, táncosokat, látványtervezőket, színház- és filmrendezőket és a filmgyártás nagyjából valamennyi dolgozóját, írókat, fordítókat, újságírókat és még folytatni lehetne a sort.

A KATA-val tervezett változásokról van szó, amely az érintett szakágakban, jellemzően a nem munkaviszonyban foglalkoztatott művészeket és a nem művészeti állományban lévőket érzékenyen érinti. Úgy gondoljuk, hogy ez a kb. 450.000-500.000 ember, aki eddig jellemzően a KATA keretében vette fel egyes juttatásait, a tervezet elfogadásával egyrészt a többszörösére emelkedő adó- és járulékterhek miatt átalányadózóként az eddigi honoráriumából lényegesen kevesebb összeghez jut hozzá, másrészt sokkal több adminisztratív terhet lesz kénytelen viselni.

A fent említett és nem említett filmes és színházi szakmákban nem életszerű, hogy a KATÁ-s vállakozó magánszeméllyel tudna munkaszerződést kötni, hiszen kizárólag cégekkel áll kapcsolatban, különféle cégek a lehetséges megrendelői.

Úgy véljük, hogy a készülő jogszabály személyszállító vállalkozókra vonatkozó tervezett kivétel e fokozottan igaz a kulturális élet vállalkozóként dolgozó szereplőire.

Külön problémásnak látjuk a rendelet adóév közbeni megvalósítását, hiszen sokak az év hátralevő részére már élő szerződésekkel rendelkeznek.

A KATA bevezetésével lényegesen könnyebbé vált a kisvállalkozók élete, s követhetőbbé a befizetések sorsa, sokkal erősebb volt a fizetési morál. A módosítások olyan nehézségeket okoznak, hogy az inkább megint a szürkegazdaság felé terelné az ágazatot, ami senkinek sem érdeke.

Arra kérjük Miniszter urakat és Államtitkár urakat, tegyenek meg mindent, hogy a tegnap benyújtott törvényjavaslat ne kerüljön elfogadásra, s az esetleges módosítások előkészítéséhez mindenképpen vonják be a szakmai szervezeteket.

Segítségüket előre is köszönve:

Magyar Színházi Társaság

Szabadtéri Színházak Szövetsége

MASZK Országos Színészegyesület

Színházi Dramaturgok Céhe

Drámaíró Kerekasztal

Magyar Bábművészek Szövetsége

Magyar Színházrendezői Testület

Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészet Társasága 

Címkék
Nyílt levél
KATA

Színházi Dramaturgok Céhe

Idézetek

"Magyarország legjobb dramaturgja, Czímer József mellé kerültem. Mindig azt mondta, a dramaturg soha ne hagyja, hogy szolgává tegyék. Ez nagyon belém vésődött. A kétezres évek közepéig úgy tűnt, hogy megvalósítható, hogy olyan helyen dolgozzak, ahol a szavam jelent valamit. Egy hosszabb távú dramaturgiai tervvel az ember meg tudja határozni egy színház arculatát."

Dobák Lívia

Sokszor olyan dialógus kerül a dramaturg kezébe, amely leírt formájában csaknem laposan, banálisan, elmondásra érdemetlenül hangzik. De mihelyt valóban «hangzik», tehát a színpadon: tartalommal, az élet akcentusaival, ízeivel, a jó megfigyelés és az emberábrázoló tehetség vérkeringésével telik meg. Mindennek a színpadon nagy és ritka értéke van. A dramaturgnak hallania kell a dialógust. Vannak súlytalan mondatok, amelyek bizonyos helyzeti energiában robbanó erőre kapnak. A dramaturgnak látnia kell a színpadi helyzetet, érzékelnie kell a teret, a proporciókat, a levegőt. A színpad legalább annyira térbeli művészet (Raumkunst), amennyire irodalom. És nem lehet eléggé hangsúlyozni: mindez nemcsak a közönséghatás megalkuvó szempontjaira, hanem a dialógus és az egész mű drámai értékére, lényegére tartozik. Színpadon csak annak van jogosultsága, aminek színpadi dinamikája van, úgy is mondhatnám: ami több a színpadon, mint nyomtatásban.

Bárdos Artúr

"Minden színész beleszólhat dramaturgiai kérdésekbe, mindenki lehet egyszerre kint és bent is. Persze van olyan, amikor úgy érzem, hogy a dramaturg hátráltatja bennem a színészt vagy fordítva; sok feszültséget okoz, hogy folyton véleményeznünk kell valamit, ami még nincs kész, de ha pontosan meg tudjuk fogalmazni a kritikai észrevételeinket, akkor igazán eredményesek tudunk lenni."

Enyedi Éva: "Az abszurditás felszabadít" - fidelio.hu

Enyedi Éva

"A dramaturg az a szakember, aki a hatásért felelős; aki felméri, hogy milyen hatást kíván elérni egy előadás, milyen út vezet el odáig, aztán felismeri azokat az akadályokat, amelyek eltéríthetik a produkciót. Ez nemcsak a szövegre, de a történetmondás, az elbeszélés stratégiájára vonatkozik. Örülök, ha egy rendező képes úgy felfogni engem vagy a munkám, mintha lenne egy ipari kamerája, ami esetleg máshová irányul, mint ahová ő néz, és a kettő együtt talán az egész spektrumot lefedheti" (Magyar Narancs, 2014/08.)

Radnai Annamária

'A dramaturg az, aki emlékezteti a rendezőt az evidenciákra' (Magyar Narancs, 2014/08.)

Ascher Tamás

"Érdekes pillanat, amikor elengedem a szöveget mint szerző: elkezd nem fájni, ha azt mondják, ez vagy az a mondat rossz, és már dramaturgként nézek rá, hogy miért az" (Magyar Narancs, 2014/08.)

Radnai Annamária

"Ekkor csak egy kanavász van az olvasópróbán, vagy csak egy ötlet, amit közösen kezdünk kibontani. Ebben az esetben napról napra kell írói és dramaturgmunkát is végezni, rögzíteni az improvizációkat, jelenetet írni belőle másnapra" (Magyar Narancs, 2014/08.)

Róbert Júlia

"Egy kicsit tudni kell, hogyan működik a rendezés maga, mert alapvetően ahhoz kell hozzászólni, és nem csak ahhoz, hogy pont vagy kérdőjel legyen-e egy mondat végén." (Magyar Narancs, 2014/08.)

Gáspár Ildikó