Zalán Tibor

Életpályája

Szülei: Lipák Pál és Halápi Ilona. Testvére Pál, 1984-ben meghalt. Jelenleg Óbudán él. Két gyermeke: Sára (1982) és Judit (1985); felesége: Szentpétery Csilla, a Kanematsu Corporation japán cég üzletkötője.

Szolnokon született 1954-ben, Abonyban töltötte gyermekkorát, ott élt családja, sok emlékképe fűződik ide. („Öreg téglagyár, vízzel megtelt baggergödrök, szegénység és hatalmas nyarak”;„És volt egy nagyapám még, aki elmesélte nekem a Huszelin Rancsics történetét”…” ezt a történetet feltétlenül meg fogom írni”. Előzőeket a Göncölszekér című, rövidprózákat tartalmazó kötetében, utóbbit a Papírváros című, máig befejezetlen regényfolyama első kötetében írja meg.) Iskoláit Abonyban, Nagykőrösön és Szegeden végezte el. 1972–1978 között magyar–orosz szakon szerzett diplomát a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

Az egyetemi évek után Pestre költözik. 1979-ben lát napvilágot – a szombathelyi, Életünk folyóiratban – az Arctalan nemzedék című esszé, mellyel – botrányt kavarva – széles körű ismertséget szerez. Küzd a Kádár-rendszer puha diktatúrájával, éveken keresztül munkanélküli, nehezen talál kiadót, állást és igaz barátokat. Első verseskönyve, az 1980-as Földfogyatkozás. Előbb 1982–1985 („…tanóráimon egyáltalán nem politizáltam a diákjaimmal. Azt viszont készséggel beismerem, hogy oroszórákon elsősorban Pink Floyd- és AC/DC-lemezeket hallgattattam a tanulókkal az orosz grammatika módszeres elsajátíttatása helyett…”), majd 1991–1995 között újra a Kvassay és – ezzel párhuzamosan – a Semmelweis Szakközépiskola pedagógusa. 1995-től előbb a Törökbálinti Kísérleti Gimnázium, majd 1998-tól 2001-ig az óbudai Zsigmond Líceum vezetőtanára. A 2010-es években is ad drámatörténeti, drámaelméleti és dramaturgiai órákat a Théba Művészeti Akadémián (Théba Stúdió), illetve a Színház és Film Intézetben. Éveken keresztül kurzust vezetett az egri Eszterházy Főiskolán, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, illetve a békéscsabai Színitanházban.

E közben a Kortárs folyóiratnál előbb segédszerkesztő, majd 1985–1991 között a versrovat vezetője. 1992–1997 között a Szivárvány, chicagói folyóirat budapesti társszerkesztője és az Iskolakultúra rovatvezetője, 2000–2001 között a Kelet főszerkesztője. 1997 óta a Kortárs Kiadó Új Látószög című sorozatának líraszerkesztője. 1996 és 2007 között a Kolibri Színház dramaturgja. 1997-ben kérik fel a hévízi Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság elnökének is, a posztot 2003-ig vállalta el, de a társaság működésének mai napig egyik meghatározó alakja művészeti vezetőként, elnökségi tagként, tanácsadóként. 2000-től 2008-ig a Várucca című folyóirat, 2009-től a Magyar Teátrum színházi folyóirat főmunkatársa. 2003-tól 2005-ig a Duna TV Gong című kulturális hetilapjának műsorvezetője. 2005-től 2007-ig a zalaegerszegi Griff Bábszínház, 2008 óta pedig a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgja, színdarabírója. 2012 júniusában debütál első magyarországi rendezésével. Irodalmi munkásságának fontos része a tehetségek felfedezése, gondozása, jóllehet – saját vallomása és interjúkban visszakövethető kijelentései szerint – visszavonultan alkot, és nem tartozik sem politikai, sem szakmai, sem szervezeti érdekszövetségekhez.

1989 óta szerzőtársa (dalszövegírója) Huzella Péternek, akivel három közös hanghordozót jelentettek meg és – többek között a Merlin a Kolibri, valamint a szombathelyi Weöres Sándor színház-akkal – több sikeres gyermekprodukciót is létrehoztak. Számos publikációját olvashatjuk, drámáit, meséit folyamatosan játsszák színpadi és bábszínházi előadásokon szerte az országban és határainkon túl is. Időről időre fölhangoznak hangjátékai a rádiókban.

Rendszeresen jelennek meg kötetei. Így például a 2012. évi Könyvhétre adta ki a Fáradt kadenciák könyvterjedelmű, majd egy évvel később a Holdfénytől megvakult kutya című versciklusát. 2013-ban jelent meg a Papírváros című, öt kötetesre tervezett regényfolyamának harmadik része is. 2014-ben Christian Papke „Európa Színpadai” („Bühne Europa”) címet viselő osztrák nemzetközi színházi tévéműsor-sorozatába kapott videokonferencia-meghívást, ami áprilisban került adásba. Ebben a beszélgetésben még Yvonne Büdenhölzer – a Berlini Színházi Találkozó(wd) művészeti vezetője -, Gerhild Steinbuch – osztrák drámaíró – és Andreas Beck – a bécsi Schauspielhaus Wien igazgatója – vettek részt.

2014 augusztusától, születésének 60. évfordulójáról több műsorban és kiadványban is megemlékeztek. Így például a Békéscsabai Jókai Színház Szarvasi Vízi Színpadán augusztus 27-én egy köszöntő Zalán 60. gálaeset rendeztek, októberben a Nemzeti Színház Versek szódával vendége volt.

Költészete

A vallomásos líra hagyományos elemeit az avantgárd formaújító gesztusaival állítja meglepő, olykor paradox összefüggésekbe. Költészetére jellemző a hagyományos szövegegység felbontása, az irodalmi és képi elemek egybeszerkesztése. Hangjátékait rendszeresen előadja a Magyar Rádió.

Néma mondatok
idegen mondattanát
betűzi a szél
és néhány haiku... 

Korai korszakában népies szürrealizmus volt a meghatározó irányzat. Amint költői öntudatra ébredt, azonnal szakított ezzel az akkor divatos és irányzatvezető stílussal és belekezdett avantgárd korszakába, ami lényege nem más, mint a kísérletezés formákkal, nyelvvel, verstérrel, térverssel, papírtérrel, betű- és szöveg-írással, testírással és testbeszéddel stb. Amikor az avantgárd kísérletezés is ugyanolyan formalizmussá vált, mint bármi más, akkor kitalált magának egy kategóriát: a radikális eklektikát, ami megengedte számára a szándékosan elkövetett stiláris „következetlenségeket” – akár egyetlen köteten belül is – és amelyek épp szándékosságuk és átgondoltságuk miatt valójában nem is következetlenségek. Ezt megőrizve születnek versei a 2010-es években is. Nem követ egyetlen kanonizálódott irányzatot sem, sokféle verset ír.

Drámái és prózái

Drámákat elsősorban két rendező, Fodor Tamás – aki a Stúdió K-ban állította színpadra a munkáit – és Merő Béla felkérésére írt. Dorotty Szalmával is dolgozott együtt, aki saját ötletének előadássá kibontását kérte. De a Kolibri Színházban is sok gyerekdarabját adták elő Novák János igazgató aktív közreműködésével és a kecskeméti Ciróka Bábszínháztól, Kiszely Ágnes igazgatótól is számos felkérést kap és kapott. Illetve a drámaírás egy fajtája az „újraíratás” is, amire Szabó K. István fiatal rendező vette rá.

Első írói húsz éve alatt talán két novellát írt. A próza későn találta meg, mígnem a 2000-es évek elején az Élet és Irodalom, illetve a Pozsonyban megjelenő Új Szó felkérte, hogy írjon nekik rendszeresen tárcákat, majd Dérczy Péter, az irodalmi hetilap akkori prózaszerkesztőjének javaslatára, ugyanebben a műfajban feldolgozta gyermekkorát. Artisjus-díjat is kapott a gyűjteményért, s ekkortól kezdett kisprózákat írni.

Zalán Tibor a port.hu-n

Zalán Tibor a wikipédián