Solténszky Tibor

1953-2016

dramaturg, rendező, színészpedagógus, művésztanár, a Magyar Rádió bemondója, dramaturgja, a Soltis Lajos Színház örökös tagja. A Színházi Dramaturgok Céhe titkáraként a Nyílt Fórum főszervezője évtizedeken át. 

Életpálya

1953-ban született. A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett. Középiskolásként a Magi István vezette diákszínjátszó egyesület tagja volt. Egyetemi tanulmányait 1972-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán kezdte, majd a Paál István vezette Szegedi Egyetemi Színpad színésze, később diák-vezetője lett. A társulattal részt vett progresszív színházi fesztiválokon (Wrocław, Nancy, Parma, Villach, Belgrád, Zágráb, Łódź). Tanult Józef Szajna híres Stúdió Színházában, valamint Jerzy Grotowski Laboratórium Színházában is. 1978 december 1-től a Magyar Rádió bemondója volt. A nyolcvanas évek elején rövid ideig dolgozott a Stúdió K-ban is. 1982. január 1-től a Rádiószínház dramaturgja, 2003. január 1-től annak megszűnéséig: 2011. június 30-ig, vezetője. Rádiós művészeti tevékenysége mellett számtalan újságírói területen volt aktív: újságot szerkesztett és cikkeket írt, olvasószerkesztőként dolgozott, rádióban és tévében egyaránt riporterkedett, miközben színházaknál is dolgozott dramaturgként, rendezőként. Egy ideig a POSZT válogató szakembere is volt, a Magyar Szín-Játékos Szövetség egyik alapítója, majd elnöke, a Színházi Dramaturgok Céhének elnöke volt. Az 1990-es évektől oktatási projekteket, szakmai táborokat vezetett. Kurzusokat vezetett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetem média szakán. Tanított a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskolában, a KIMI-ben, Kárpáti Péter drámaíró iskolájában, a Soltis Lajos Színház stúdiójában es a felvidékre is rendszeresen járt. Oktatóként nyári táborokban is részt vett. A Magyar Versmondó Egyesület szakmai felkészítő műhelyét irányította. Válogatóként és előadóként folyamatosan részt vett a kazincbarcikai Ifj. Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztiválon. A londoni Nemzeti Színház Kelet-Európának szánt színházi és drámapedagógiai szakmai továbbképzéseinek magyarországi koordinátora volt. Tanított Dublinban, az EDERED európai ifjúsági színházi kurzusán, az Interplay ’98 drámaíró fesztiválon Berlinben, ennek a fesztiválnak 2002-ben magyarországi szakmai igazgatójaként is bemutatkozott. Észtországban, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban a King Baudouin Foundation és az Európai Kulturális Alapítvány megbízásából vezetett szakmai tréningeket.

Több színházi képzési szakanyag kidolgozásában vagy lektorálásában vett részt (OKJ, színész szakmai vizsga, dráma érettségi követelmény-rendszer). A MASZK Színészkamarai Egyesület színészvizsgáin számos alkalommal működött közre vizsgabiztosként.

Több verslemez szerkesztő-rendezője volt. Számos drámai művet írt és adaptált színpadra, rádióra.

Fontosabb rádiójátékai

  • Kékszakáll (Max Frisch kisregényéből)
  • Pogány tűz (Kodolányi János színdarabjából)
  • Az üzlettárs (Joseph Conrad nyomán)
  • Sába királynője (Szomory Dezső színművéből)
  • Senkise (Jerzy Andrzejewski posztumusz regényéből)
  • Az aranyecset (Nemes Nagy Ágnes meseregényéből)
  • Szalmabábuk lázadása (Páskándi Géza regényéből)
  • A kétfejű fenevad (Weöres Sándor drámájából)

Rendezéseiből

Fontosabb színpadi rendezései:

  • Toepler Zoltán: Ó Molière (Soltis Lajos Színház)
  • A nők hatalma (Soltis Lajos Színház)
  • Mandragóra (Soltis Lajos Színház)
  • Erdős Virág: Pimpáré és Vakvarjúcska... (Soltis Lajos Színház)
  • Vargánya apó csodái (Honvéd Táncszínház)
  • Molière: A fösvény (Zentai Magyar Kamaraszínház)
  • Toldi (Janus Egyetemi Színház)
  • Garaczi László: Ovibrader (Trainingspot Társulat - MU Színház)
  • Play Faust (Felolvasószínház - Művészetek és Irodalom Háza)
  • A merénylet
  • Hambipipőke
  • Depi-depihentagyúakezekakortársírók (Merlin Színház)
  • Ámor és Psziché
  • Karvai Orfeum
  • Magyar staféta
  • Pentheszileia
  • Leonce és Léna
  • Szépet fogtok álmodni

"Fontosabb rádiórendezéseim leginkább kortárs szerzők művei: Andrejewski, Erdős Virág, Papp Zoltán, Pataki Éva, Páskándi Géza, Péterfy Gergely, Thuróczy Katalin, Toepler Zoltán, Vajda Miklós, Vathy Zsuzsa, Vörös István és mások."[4] – nyilatkozta korábban.

Dramaturg munkáiból

  • Friedrich Dürrenmatt nyomán: Pillanatkép egy bolygóról (Újvidék)
  • Móricz Zsigmond nyomán: Lúdas Matyi (Rigó Béla verseivel, Darvas Ferenc zenéjével - Egri Gárdonyi Géza Színház)
  • John Updike regényéből: Eastwicki boszorkányok (GNM Színistúdió, Keleti István Művészeti Iskola - Kolibri Színház)
  • Tranzit. Váró (Panboro Színház)
  • Kosztolányi Dezső nyomán: Édes Anna (Komáromi Jókai Színház, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház)
  • József (Káva Színházi Nevelési Társulat)
  • Toldi (Jibraki Színtársulat)
  • A gyáva kistigris (Budapest Bábszínház)
  • A nők hatalma, A mandragóra (Soltis Lajos Színház - Celldömölk)
  • Vargánya apó csodái (Honvéd Táncszínház).

"Színházi dramaturgként dolgoztam Miskolcon, Egerben, Újvidéken, a budakeszi Kompániával, Celldömölkön, a szlovákiai Komáromban, Budapesten a Vígszínházban, a Szkéné Színházban, a Pinceszínházban, a Katona József Színházban, a Budapest Bábszínházban, a Traingspot társulattal a Bakelitben, és az Egyesült Államokban (Portland, Oregon, Artists Repertory Theatre)..."- mondta egy korábbi interjúban[5]

Filmográfia

  • Max (filmdráma, színész)(2002)...Régiségkereskedő
  • Chico (film, szereplő) (2002)...utas
  • 56 villanás (filmdráma, színész)(2007)...Rendőr főtiszt
  • Soltis 30 (dokumentumfilm, szereplő) (2011)
  • Kaleidoszkóp Versfesztivál (szereplő)
  • Kisszínpadon nagy színház (dokumentumfilm, riporter, társszerkesztő)
  • Fazekas Bence: Hajnóczy (film, dramaturg)
  • Fazekas Bence: Márta meséi (animációs sorozat, dramaturg)

Publikációiból

  • Zsöllye
  • Játékos - A Magyar Színjátékos Szövetség és a Szabad Színjátszásért Egyesület lapja
  • Pagoda - A Magyar Rádió Szakmai lapja
  • Médiakönyv - Médiakönyv 1-2. (1998, 1999, stb.)
  • Új Folyosó - A Rádiós Kamara körüli lap
  • Magyar honvédsorsok (Rádiódrámák és dokumentumműsorok)

Idézetek

"Magyarország legjobb dramaturgja, Czímer József mellé kerültem. Mindig azt mondta, a dramaturg soha ne hagyja, hogy szolgává tegyék. Ez nagyon belém vésődött. A kétezres évek közepéig úgy tűnt, hogy megvalósítható, hogy olyan helyen dolgozzak, ahol a szavam jelent valamit. Egy hosszabb távú dramaturgiai tervvel az ember meg tudja határozni egy színház arculatát."

Dobák Lívia

Sokszor olyan dialógus kerül a dramaturg kezébe, amely leírt formájában csaknem laposan, banálisan, elmondásra érdemetlenül hangzik. De mihelyt valóban «hangzik», tehát a színpadon: tartalommal, az élet akcentusaival, ízeivel, a jó megfigyelés és az emberábrázoló tehetség vérkeringésével telik meg. Mindennek a színpadon nagy és ritka értéke van. A dramaturgnak hallania kell a dialógust. Vannak súlytalan mondatok, amelyek bizonyos helyzeti energiában robbanó erőre kapnak. A dramaturgnak látnia kell a színpadi helyzetet, érzékelnie kell a teret, a proporciókat, a levegőt. A színpad legalább annyira térbeli művészet (Raumkunst), amennyire irodalom. És nem lehet eléggé hangsúlyozni: mindez nemcsak a közönséghatás megalkuvó szempontjaira, hanem a dialógus és az egész mű drámai értékére, lényegére tartozik. Színpadon csak annak van jogosultsága, aminek színpadi dinamikája van, úgy is mondhatnám: ami több a színpadon, mint nyomtatásban.

Bárdos Artúr

"Minden színész beleszólhat dramaturgiai kérdésekbe, mindenki lehet egyszerre kint és bent is. Persze van olyan, amikor úgy érzem, hogy a dramaturg hátráltatja bennem a színészt vagy fordítva; sok feszültséget okoz, hogy folyton véleményeznünk kell valamit, ami még nincs kész, de ha pontosan meg tudjuk fogalmazni a kritikai észrevételeinket, akkor igazán eredményesek tudunk lenni."

Enyedi Éva: "Az abszurditás felszabadít" - fidelio.hu

Enyedi Éva

"A dramaturg az a szakember, aki a hatásért felelős; aki felméri, hogy milyen hatást kíván elérni egy előadás, milyen út vezet el odáig, aztán felismeri azokat az akadályokat, amelyek eltéríthetik a produkciót. Ez nemcsak a szövegre, de a történetmondás, az elbeszélés stratégiájára vonatkozik. Örülök, ha egy rendező képes úgy felfogni engem vagy a munkám, mintha lenne egy ipari kamerája, ami esetleg máshová irányul, mint ahová ő néz, és a kettő együtt talán az egész spektrumot lefedheti" (Magyar Narancs, 2014/08.)

Radnai Annamária

'A dramaturg az, aki emlékezteti a rendezőt az evidenciákra' (Magyar Narancs, 2014/08.)

Ascher Tamás

"Érdekes pillanat, amikor elengedem a szöveget mint szerző: elkezd nem fájni, ha azt mondják, ez vagy az a mondat rossz, és már dramaturgként nézek rá, hogy miért az" (Magyar Narancs, 2014/08.)

Radnai Annamária

"Ekkor csak egy kanavász van az olvasópróbán, vagy csak egy ötlet, amit közösen kezdünk kibontani. Ebben az esetben napról napra kell írói és dramaturgmunkát is végezni, rögzíteni az improvizációkat, jelenetet írni belőle másnapra" (Magyar Narancs, 2014/08.)

Róbert Júlia

"Egy kicsit tudni kell, hogyan működik a rendezés maga, mert alapvetően ahhoz kell hozzászólni, és nem csak ahhoz, hogy pont vagy kérdőjel legyen-e egy mondat végén." (Magyar Narancs, 2014/08.)

Gáspár Ildikó