Revizor

Úgy tűnik, hosszas kísérletezgetés és vegyészkedés után a Netflix megtalálta a kattintásvadász sikerfilmet, amely végre sorozattá nőheti ki magát. Tyler Rake figurájában végre testet öltene egy újabb Ethan Hunt vagy Jason Bourne. Csak ez a karakter kicsit nyersebb, svarceneggeresebb. A Kimenekítés a szolgáltató idei legbiztatóbb vállalkozása. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.

Punk, folklór és családi tragédia. Az ausztrál Robin Hood korszerű és nyerspoétikus feldolgozásban válik mitikus hősből anyakomplexusos rocksztárrá. HARSÁNYI DOMONKOS KRITIKÁJA.

Két asszony életét láthatjuk két pesti színpadon. A 48 éves korában meggyilkolt Anna Politkovszkaja lobogó sorsát Fullajtár Andrea, Goebbels titkárnőjének, Brunhilde Pomselnek kétszer olyan hosszú, öntudatlan vegetációját Molnár Piroska vezeti elénk. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.

Műtárggyal való találkozásra – legalábbis egy darabig még – az interneten keresztül lesz legkönnyebben lehetőségünk. „A világ 10 (20, 50, stb.) legjobb virtuális múzeumi látogatása” című összeállítások elöntötték a közösségi felületeket az elmúlt időszakban. BIHARI ÁGNES ISMERTETŐJE.

Nevek. A születéskor kapotthoz alig volt köze. A nevelőapától örököltet levetette. A nagyapait korábban modorosnak tartotta, ám mára bereményiséggel töltötte meg. Bár novelláiból meg az Eldorádóból ismerjük a helyszíneket és a történeteket, a Magyar Copperfield egészen más. MARTON ÉVA INTERJÚJA.

Tony McNamara, Elle Fanning és Nicholas Hoult triójának hála Nagy Katalin megkapta a hozzá méltó, ráadásul rendkívül szórakoztató sorozatot. Huzzah! FÁTRAI KATA ÍRÁSA.

A fiatal, tanulni és a világot megjavítani vágyó munkaerő csomagol és indul külföldre, miután a sötét nagyúr bezáratta az iskolákat meg a kórházakat. Ezekre nincs pénz, helyette viszont futja szoborállításra meg látványépítkezésre. Hol járunk vajon? JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.

Rabszolgasorstól a Dallasig, Teleferétől a Friderikusz Showig, Lindától az Űrgammákig - a nyolcvanas-kilencvenes évek emblematikus hazai és importált tévéműsorairól Laska Pál forgatókönyvírót és tévétörténészt kérdeztük. LÁSZLÓ FERENC INTERJÚJA.

„Ha valaki a hatodikról zuhan, azt nem lehet a földszintnél elkapni ölbe, és hepp!” Lőrinczy Attila drámája a zuhanás másodperceit nyújtja elviselhetetlen hosszúságúra. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.

A zsigerig hatoló rettegés vért hasít a celluloid vetítőben vergődő testébe – a járvány hónapjai után az első új magyar film egy kísérleti horrorfilm. Pontosabban egy horrorfilmet felemésztő kísérleti film. GYENGE ZSOLT ELEMZÉSE.

Néhány évvel a Bovaryné „újrafogalmazása” után Hófehérke története kap gellert a francia rendező, Anne Fontaine színes vásznán. A halál torkából menekülő lány elcsábítja a hét törpét, és nem harap az almába. De még ez a legkisebb baj. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.

Tabuboncolás, iPhone-burleszk, és valami abszurdba hajló, kedves őszinteség. Fekete Ádám influencer-csatornája a legjobb dolog, ami mostanában a magyar Youtube-bal történt. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.

Úgy emlékszem, ez valami korosztályos mánia volt, a Jelenetek egy házasságból. Nem a bibliánk, hanem a tükrünk. Aztán ma már nem így gondolom. Nagyon nem. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.

Egy kisgyerekeknek szóló revü sok mindenre lehet jó: például felnőtt nézőjét rádöbbentheti arra, hogy milyen egyoldalú a színházról alkotott képe. FRITZ GERGŐ KRITIKÁJA.

Arcok mozdulatlansága és egy történet mozgékonysága, egy osztályterem, és benne tényleg csak a legszükségesebb eszközök. Vajon hogyan lehet a leginkább minimálisra redukálni Othello tragédiáját ahhoz, hogy ne veszítsünk el belőle semmi fontos részletet? PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.

Az előadás címe: Az ember tragédiája “junior”. Vajon mit takar, miben nyilvánul meg a “junior jelleg"? Cseke Péter negyedéves kaposvári osztálya majdnem teljes létszámban és rengeteg szerepben vesz részt a kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban bemutatott, ifjúságnak szánt előadásban. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA.

Saly Noémi a főváros történetének tudósa, a gasztronómia és a kávéházak hű krónikása. Nemcsak írásban, hanem rádiós és televíziós adásokban élőszóban is megosztja velünk alapos tudását a régi Tabán színes világáról. Ezúttal tudományos, mégis nagyon személyes könyvet olvashatunk tőle. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA.

Rejtőzködő életet élt a Férfiidők lányregénye, majd a belőle készült film, az Akik maradtak ráirányította a megérdemelt figyelmet. Szerzőjével a regény hátteréről, a szereplők ábrázolásáról és a történet elmesélésének igényéről beszélgettünk. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.

János barátom hívott Budaörsről, akit a karatén alatt, életében először megnyírt a felesége, azóta nem nő a haja, és minden reggel megtámadja a kutyája. Mi baj, János? Eltűnt a feleségem, közölte elhaló hangon, negyveniksz év házasság után. Voltál a szomszédban? Szerintem ez komolyabb. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.

Elég nagy hátrányból indul a magyar átlagnéző szempontjából a Sergio című dráma a Netflixen. A külpolitikát csak félig-meddig követőknek ugyanis nem sokat mondhat a brazil diplomata neve, aki a világ konfliktusgócaiban próbált rendet tenni. Az érdeklődés iránta sajnos a film után sem szökik majd ez egekbe. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.