A Dramaturg Céh legfőbb éves rendezvénye a Nyílt Fórum, amely 1985-től először Zalaegerszegen volt szakmai bázisa a kortárs drámának. 2001-ben Pécsre került, ahol a közönség is megismerte működését. Idén ismét megújult: fél éven át, három találkozó során, a szerzők dramaturgokkal közösen dolgoztak darabjaikon. Január elején Zalaegerszegen kezdődött a munka, majd az írók átdolgozva vitték darabjaikat Debrecenbe, a Deszka fesztiválra, ahol további szakmai viták és rövid prezentációk tesztelték a szövegeket.

Gyakran fel-felbukkanó toposz a romantikus komédia világában, hogy egy nőnek két férfi közül kell döntenie. A néző morális világrendjét általában megtámogatja a mű, amennyiben az egyik nem igazán szereti, és kihasználja a nőt, a másik azonban legjobb barátként támogatja, míg végül észreveszi, hogy mindig is őt kellett volna szeretnie. Megkavarja azonban a helyzetet, ha mindketten valóban őszinte és szeretetre méltó emberek, valódi érzelmekkel a nő iránt.

habkocka és fagyasztott hús egy felvonásban

„bel-ügyi operett”

Zajlik: egy kórházi ágy körül, 1995-ben – 9 szereplővel

A Lehr / Örökség egy, az 1990-es évek közepén Magyarországon játszódó egyfelvonásos, zenés családi dráma – tragikomikus felhangokkal. Egy kórházban fekvő, demenciával küzdő apa a végrendelete miatt magához hívja felnőtt lányait. A látogatás során lappangó feszültségek és titkok kerülnek felszínre. A család történetében egyúttal Magyarország történelme tükröződik a háborútól a rendszerváltásig.

Emíliának épp most vallotta be a kamasz fia, hogy meleg. De ő nem esik kétségbe: segítséget kér a fia osztályába járó lányoktól, hogy gyógyítsák ki a hóbortjából. Árpi viszont nem kér a segítségből, és közli az anyjával, hogy ne próbáljon meg beleavatkozni az életébe. Emília meg van győződve az igazáról, még az után is, hogy Árpi öngyilkos lesz. A dühös anya ugyanis felkerekedik, hogy kiderítse, ki okozhatta a fia halálát.

Emília: Debrei Zsuzsanna
Gáspár: Barsi Márton
Rozália: Ecsedi Erzsébet
Árpi: Katona Levente
Barnabás: Ticz András

Amszterdam piros lámpás negyedében van egy utca, amit köznyelven „Nyíregyháza utcának” hívnak, mert az ott dolgozó prostituáltak nagy része Magyarország keleti részéről érkezik. Gondoltad volna? A Nyíregyháza utca nem egy hely, hanem egy imagináció, de egyben reális térség, nem-hely is, átjáró, melyen keresztülvonszoljuk személyes reménytelenségünk staffázsát. Ez a világ jócskán megérett a létező világok legjobb pusztulására. Lerágott csont. Ez a sztori lerágott csont, ha van még történet egyáltalán.

Melyik kerítés erősebb: a magyar országhatárt védő, vagy a Becsey házaspár tagjai között húzódó? Miközben Inez (40) egész éjszaka csiszolja, tökéletesíti az irodában a kormányzati migránskampányt, férje, Ottó (42) egy szíriai  menekültcsaládot fogad be. Maros András drámájában az emberszeretet mint gesztus csupán eszköz egy házassági krízis végső összecsapásának kirobbantására. Ottónak döntenie kell: megmenti vagy felszámolja házasságát. Ideje nincs sok, mert fiatal szeretője, Orsi (23 türelme egyre fogy.

A darab Budapesten, egy irodaházban játszódik, egy vállalat beosztottjairól szól. A szereplőket számok jelölik, nemük nincs meghatározva. A darab kilenc-tíz jelenetből áll, és cselekmény nélkül fut: a jelenetek központi eseménye a szereplők tematikus párbeszéde, amely érinti a bántalmazást, a társas magányt és a nyelvet.

Szereplők: Kovács Edit, Tomanek Gábor
Koordinátor: Lőkös Ildikó
Rendező: Merő Béla
Hozzászóló: Mikó Csaba író

A Félelem és reszketés Szabadkán egy képregény-dráma, amelyben két jó barát (Raul és Gonzó), a kegyetlen valósággal, a hatalommal és a kilátástalansággal szemben vívott harca követhető végig – nem éppen lineáris sorrendben. A srácok valahol Csantavér környékén járnak, amikor a drogok hatni kezdenek, a városba érkező szép lány (Naomi) pedig csak bonyolít a helyzeten.