Művészetek és Irodalom Háza
június 12, 15:00
szereplők:
Hajduk Károly,
Homonnai Katalin,
Jankovics Péter,
Molnár G. Nóra,
Nagypál Gábor,
Nyakó Júlia
zene: Antal Attila
dramaturg: Selmeczi Bea
rendező: Jankovics Péter
Jugoszlávia, 1991.: új arénát nyit a történelem. Ebben a küzdelemben nincs semmi heroikus, csak menekülés, elfojtás és árulás. Mészárlásba belekényszerített emberek, hirtelen felnőtt gyerekek, csatatérré vált otthonok. A szétszakadó országban még a győztesek is áldozatok, hiszen a jövő értelmét veszti, ha halállal kívánják megváltani. Az állampolgárok itt csak torzók maradhatnak. Torzók, akik lábjegyzeteket írnak az elhazudott valósághoz. Ugyanúgy széthullnak, mint az őket körülvevő világ: a barátságok és a családok felbomlanak, a mesterséges identitás ráég a bőrre, a félelem megeszi a lelket. Ez már nem csupán a szétszakadt Jugoszlávia, hanem a jelenünk, amivel éppúgy képtelenek vagyunk szembenézni, mint a múlt gondosan takargatott bűneivel. És amíg ezt nem vesszük észre, addig szemlesütve bukdácsolhatunk át újra meg újra a saját magunk teremtette kataklizmákon.
Dézsi Fruzsina (1995) kritikus, szerkesztő. 2017-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar alapszakos hallgatója, jelenleg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem drámaírói mesterképzésén tanul. 2018 novemberétől a Lumiere Filmiskola forgatókönyvíró hallgatója, tagja a Színházi Kritikusok Céhének és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. 2019-től a dunszt.sk kulturális portál, illetve a Prae irodalmi és kultúratudományi folyóirat szerkesztője.
Fotó: Gerencsér Anna