június 16. és 17. a Jurányiban 4 szerző új szövegével foglalkozunk a Nyílt Fórumon
“Ők talán még nem tudják, de bekerültek a színháztörténetbe, mert amikor egy teátrumnak akkora ereje van, hogy kiárad az utcára, az olyan különleges összefonódás és erő, hogy a krónikák megőrzik az emlékét.”
“Fájdalmas és nagyon komplex színházi este volt az a bizonyos múlt heti, március másodikai, csütörtök este, Szombathelyen, három színhelyen, de majdnem egy időben zajló eseményekkel. Este 7-kor, a tervezettek szerint megkezdődött egy színházi bemutató, magában a színházépületben, Csehov darabja, az Ivanov szólalt meg, Lukáts Andor rendezésében. Még tartott a tüntetés, de közben már elindult egy döbbenetes spektákulum, az önkormányzati ülés, amit a városi tévé élőben közvetített. A nyugat.hu internetes portálon olvasható tudósítások szerint az Ivanov nézői okostelefonok és élőben kapott információk segítségével próbálták, legalább töredékesen követni a „szabadtéri és az önkormányzati előadás” eseményeit. Szinte összefolyt a három színhely, egymásba játszott valóság és a látszat, az élet és a színház, mint egy elképesztő Pirandello-darabban. A színészek a színpadon az élet, a sorsok valódiságát, hitelességét Csehov szereplőin keresztül idézték fel, míg az ülésteremben a Jordán ellen sorban felszólaló, ezt a szerepet vállaló képviselők kényszerűségből vagy meggyőződéssel, de látszólag, mintha nagy igyekezettel próbáltak volna egy szerepet eljátszani, gyakran hiteltelennek hangzó szövegeikkel. És mintha egy, a kulisszák mögött húzódó rendezői akarattal próbálták volna elérni, végül is sikerrel, hogy a várakozásnak és a tényeknek ellentmondó eredmény – döntetlen szavazás – szülessen, vagyis egy új igazgatói pályázat kiírása akkor, amikor Jordán Tamás tíz év eredményességével súlyosbított eredeti pályázata ott volt előttük az asztalon, ő pedig a termen kívül várta, hogy közmegelégedéssel övezett munkáját folytathatja-e vagy sem.”
Einstandolás – Radnóti Zsuzsa írása a szombathelyi pályázatról a szinhaz.hu-n
