Revizor

A szerző ihlettelensége, frusztrációi, kiselejtezett gondolatai és alkotói válsága Shakespeare-től Pirandellóig sok színpadi jelenet és darab témáját adták már, ám egyik szerző sem volt annyira bevállalós, hogy előcsalogassa a gondolataiból az Agyf**sz névre hallgató allegorikus fickót. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA.

Tényleg félni kell a nem szokványostól csak azért, mert az más, és begyepesedett törvények mögé bújva rettegni az ismeretlentől? Szabó Magda ikonikus meseregénye, a Tündér Lala Halasi Dániel rendezésében elsősorban gyerekekhez szól barátságról, szeretetről, elfogadásról, de egy-egy elszólás a felnőtteknél is betalál. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA.

„Mert a tudósi munka is, mint minden egyéb a világon, öldöklő létharcz”. MESTERHÁZI MÓNIKA RECENZIÓJA.

Puccini volt a makaróniwestern ősapja. A budapesti Opera legújabb bemutatóján azonban a rendező, Vaszilij Barhatov erősen felforgatta az elbeszélést: se western, se tésztaöntet. MERÉNYI PÉTER ÍRÁSA.

Az Orlai Produkciós Iroda Richard Greenberg sikerdarabjával öntudatlanul is olyan kérdéseket vet fel, amelyeket már rég ideje volna megválaszolni – legfőképpen itt, a Belvárosi Színházban. DÉZSI FRUZSINA ÍRÁSA.

Mivel nem vagyok művészettörténész, és már nem is leszek, maradok a műkedvelői poszt felelőtlenségénél, szeretettel elmondom, hogy min tűnődöm azóta is. Vajda Lajos utolsó korszakán. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.

Abban bíztam, hogy majd a filmből csak-csak kiderül, hogy miért kellett Paolo Genovese friss művét, a Teljesen idegeneket magyarosítani. Miért kellett „kölcsönvenni” Szörény Rezső ’78-as alkotásának címét. Vajon a puszta haszonszerzésen és ötlettelenségen túl van-e bármilyen más magyarázat arra, hogy miért is készült el az „év vége vígjátéka”? Nem derült ki semmi. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA.

A tolvajok fejedelmének históriáját már rengetegszer feldolgozták, többek között a Disney is: náluk az íjászt egy róka alakította. A 2018-as Robin Hood olyan „remekül” sikerült, hogy az ember inkább újranézné a meseváltozatot. RAKITA VIVIEN KRITIKÁJA.

Három Bogányi is színpadon volt a Pannon Filharmonikusok koncertjén: Gergely, Tibor, illetve a nevezetes csodazongora. Jól szóltak. CSABAI MÁTÉ KRITIKÁJA.

Takács Judit könyve a meleg közösség 20. századi sorsának alakulását, rendőri megfigyelését, megbélyegzettségét, majd kedvezőbbé váló megítélését követi nyomon. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA.

Szenteczki Zita két éve végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán, de már dolgozott több prominens kőszínházban és független csapattal is. Szereti a közös munkát az Operettszínház nagyzenekarával, de örömest alapítana új színházi műhelyt is, ahol a maga ura lehet. Most Maeterlinck A kék madarából rendez zenés ifjúsági előadást a Kálmán Imre Teátrumban egy fiatal, tehetséges alkotógárdával. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA.

A huszonévesek út- és társkeresését feldolgozó tavaly nyári Oltári csajok után egy tízessel és egy évszakkal előrébb ugorva őszre megkaptuk a 200 első randit. 60 részben, ami gombócból sok. Teleregény-epizódnak pedig… maradjunk annyiban, nem kevés. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.

A zene nem verseny, még kevésbé sport, ám ebben a világban is értelmezhető a „hazai pálya” fogalma, amely itt is vitathatatlan előnyökkel jár. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.

Mi történik, ha a gyermekágyi lázat és a szülészorvosok hatalmát a női test felett egy előadás erejéig szakrális köntösbe bújtatjuk? Ráadásul megfejelve mindezt sok-sok zenével. HAJNAL MÁRTON KRITIKÁJA.

A Saul fia Oscarja után nem halmozták el ajánlatokkal, de szerinte nem történt tragédia. Miért nem váltottak stílust a Saul fia után? És miért olyan bizarr, ha egy osztrák nemesen nincsen cipő? Erdély Mátyást Londonban értük utol telefonon, ahol épp az új Jude Law-filmet forgatja. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.

Mándynak tekintélye van. Ehhez a szóhoz inkább Goethe-i vagy Thomas Mann-i nagyságokat szoktunk társítani. Vagy a mához közelítve épp Déryt, Ottlikot, Mészölyt. És mégis, a levelekből jól kiolvashatóan Mándy, a címzett nem csak postai értelemben megszólított ember. REMÉNYI JÓZSEF TAMÁS RECENZIÓJA.

És javítottuk - húztuk –, hol a konkrét politizálás cselekményébe fog, amikor a boszorkányként máglyára küldött embereket a mai civilekhez hasonlítja. Így mehet a közlés? Reméljük, mehet. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.

Van az angol uralkodói család életében egy olyan történet, ami – a Windsor család életében nem szokatlan módon – a bulvárban köthetett volna ki. Hogy nem így történt, annak köszönhető, hogy a történelmi válaszút a privát gyengeség/betegség legyőzését hőstetté emelte. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.

Nem is számítottam másra a kamara.hu idei utolsó koncertjén, mint ragyogó zenére ragyogó zenészektől. De arra azért kíváncsi voltam, hogyan játssza Várjon Dénes és Simon Izabella az üveggyöngyjátékot. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA.

A Három nővér a drámairodalom egyik olyan hegycsúcsa, amelyre a legtöbb rendező valami egyéni mászástechnikával igyekszik feljutni. A csúcs meg csak áll, nem rezdül. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.