Revizor

Lujza néni már haldoklott, ahogy mondani szokás, a percei, de legalábbis a napjai meg voltak számolva, nem lehetett elvárni, hogy épp olyan pontossággal és magabiztossággal értékeljen rádióból vagy televízióból fölcsendülő zeneműveket, mint egészséges korában, ereje teljében tette. Mégis különösen hatott, amikor Lujza néni két kevésbé tiszta pillanata között, visszanyerve öntudatát, arra kérte Jolánt, a kisebbik lányát, hogy szerezzen be egy afféle kazettás magnót, egy olyan szerkezetet, ami még működik, amivel még lehet, így mondta, szórakozni. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.

Az új Halloween-film a legjobban megcsinált rossz Halloween-film. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.

Nincs az a riporter, szerkesztő, kritikus vagy egyszerű olvasó, aki ezekkel az ikonokkal valaha is egyenlő félként beszélhetne – legalábbis látszólag. SZARKA KÁROLY ÍRÁSA.

Elegáns, nagyvonalú és szép tárlat a Bacon, Freud és a londoni iskola festészete. A néző első benyomása az arányosság és tágasság érzete: világos teremsorok, áttetsző tagolás, szellős akasztás és tömör, informatív falszövegek segítik elmélyedésünket. RÉNYI ANDRÁS KRITIKÁJA.

A Flat Earth Society nem adagol túl semmit, ettől tudnak szórakoztatóak lenni, miközben a zenéjük a folyamatos feszültségkeltésről szól. RÁTOSI MILÁN KRITIKÁJA.

Zavarba ejtő és aggasztó olvasmány Kiss B. Atilla győztes operettigazgatói pályázata. A SZERK.

Wolf Pétert a dzsessz, a könnyű- és szórakoztató zene hallatlanul sokoldalú, sikeres és nagyszerű felkészültségű alakjának ismerjük zongoristaként, zeneszerzőként, hangszerelőként, improvizátorként, sanzonénekesek vagy akár Hacki Tamás kísérőjeként egyaránt. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.

Ez az előadás egynek jó, még szerencse, hogy csak egyszer kell előadni. A történet fonala szétfoszlott, és ezen még a spárga sem segít: a Candide ment a Müpában. CSABAI MÁTÉ KRITIKÁJA.

Nem hinném, hogy a Nyitva veszélyes randifilm lenne: jó eséllyel senkinek sem fogja se lerombolni, se helyrehozni a párkapcsolatát, viszont fájdalommentesen és szórakoztatóan mutat be olyan valós párkapcsolati problémákat, amikkel magyar filmek nem szoktak foglalkozni. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA.

Bulvárosan fogalmazva a magyar #metoo könyvének is nevezhetnénk Mán-Várhegyi Réka új regényét, hiszen hangsúlyosan jelennek meg benne a kiszolgáltatottság és az elnyomás alakzatai. POGRÁNYI PÉTER RECENZIÓJA.

Tükröt tartani, szembenézni, megbocsátani, kibékülni - Pannonhalma múltjának, jelenének, jövőjének legfontosabb gondolatai ezek. Az idei, a Kibékülés éve számos kérdést vetett fel a közösség számára. Az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál kapcsán beszélgettünk ezekről Dejcsics Konrád bencés szerzetessel, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatójával. MARTON ÉVA INTERJÚJA.

Ha focit nézek, én azért üvöltök, azért imádkozom és azért átkozódom, mert keresem az élet értelmét. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA.

Az első ember nem olyan, mint a többi asztronauta film, hiszen nem a bevett mintákat követi. Vajon ennek ellenére is képes megugrani azt a szintet, amit a Holdra szállás jelentősége megkíván? RAKITA VIVIEN KRITIKÁJA.

Akinek nincs jegye, könyörögje be magát pótszékekre: az Edinburgh Fringe fesztivál után a Müpa színpadát is letarolja a Recirquel Újcirkusz Társulat produkciója, a My Land. Még két napig látható a Cafe Budapest keretében, nem érdemes kihagyni! DOHY ANNA KRITIKÁJA.

„Ezek emberek!”- suttogja méltatlankodva és ámulattal valaki az előadás közepén. Miközben hangsúlya azt sugallja: „Ez fantasztikus!”, mintha azt is mondaná: „Ne gyötörjétek szegényt!”, és legszívesebben leállítaná az előadókat, akik úgy lóbálják, facsarják, lódítják messzire társukat, úgy játszanak vele, mintha az rongybaba vagy frizbi volna. Anatómialecke a közönségnek: lám, mit ki nem bírnak a jól karban tartott ízületek. UPOR LÁSZLÓ ÍRÁSA.

Silvia Calderoni előadása arra kényszerít minket, hogy egy peep show kukkolóiként viselkedjünk. A különbség annyi, hogy nem csak a testét mutatja meg nekünk, hanem azt a szorongást és fájdalmat is, amit valaha testi különbözősége miatt érzett. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.

Négy zeneszerző művei – egy jelentős muzsikus koncentrált és elmélyült tolmácsolásában. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.

Október 6-án a BMC-ben az Eötvös Péter Alapítvány két kezdeményezésének gyümölcseit is megízlelhette a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál által rendezett hangverseny közönsége. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.

William Makepeace Thackeray Hiúság vásárának legújabb feldolgozása friss, találó és magával ragadó alkotás, mely nem csak a kosztümös filmek rajongóinak nyerheti el a tetszését. RAKITA VIVIEN ÍRÁSA.

A fiatal alkotócsapat munkájának eredményeként Grecsó Krisztián Megyek utánad című regénye igényesen szórakoztató párkapcsolati drámaként ölt megindító színpadi formát. FRITZ GERGELY KRITIKÁJA.