A debreceni Deszka Fesztiválon folytatódik a Nyílt Fórum

Nyílt Fórum

A Deszka Fesztivál a kortárs magyar dráma legnagyobb hazai seregszemléje a debreceni Csokonai Színház rendezésében. Idén hagyományteremtő szándékkal a Színházi Dramaturgok Céhe is beköltözik a fesztiválra, hogy zárt plenáris üléseken és a közönség számára nyitott prezentáció-jellegű felolvasásokon mutassa be a Nyílt Fórumra kiválasztott nyolc új színdarabját. A szerzők, dramaturgok, kritikusok részvételével zajló programsorozaton megvitatjuk, milyen változások történtek a januári, első lépcsőben megvalósuló zalaegerszegi darabfejlesztés óta és először hangzanak el nyilvánosan részletek a készülő művekből a Csokonai Színház színészeinek közreműködésével...

A Nyílt Fórum bemutatója 1.

március 30. (csütörtök) 16 óra, Balett-terem

Fazekas Máté: Hóbort

Felolvassák: Újhelyi Kinga, Garay Nagy Tamás, Kubik Anna, Pál Hunor, Mészáros Ibolya

Fazekas Máté
Fazekas Máté

Emíliának épp most vallotta be a kamasz fia, hogy meleg. De Emília nem esik kétségbe: segítséget kér a fia osztályába járó lányoktól, hogy gyógyítsák ki a hóbortjából. Árpi viszont nem kér a segítségből, és közli az anyjával, hogy ne próbáljon meg beleavatkozni az életébe. Emília meg van győződve az igazáról, még az után is, hogy Árpi öngyilkos lesz. A dühös anya ugyanis felkerekedik, hogy kiderítse, ki okozhatta a fia halálát.

A szerzőről:

Fazekas Máté 1988-ban született Debrecenben. Az ELTE ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett filmelmélet és filmtörténet szakon, ahol többek között forgatókönyvírást is tanult. Azóta több televíziós napi sorozatban is dolgozott íróként. Jelenleg a magyar HBO-nál fejleszti saját ötleten alapuló sorozattervét.

 

Maros András: Kerítések

Felolvassák: Újhelyi Kinga, Garay Nagy Tamás, Krajcsi Nikolett, Pál Hunor, Mészáros Ibolya

Maros András
Maros András (Fotó: Bende Tamás)

Melyik kerítés erősebb: a magyar országhatárt védő vagy a Becsey házaspár tagjai között húzódó? Miközben Inez (40) egész éjszaka csiszolja, tökéletesíti az irodában a kormányzati migránskampányt, férje, Ottó (42) egy szíriai menekültcsaládot fogad be. Maros András drámájában az emberszeretet mint gesztus csupán eszköz egy házassági krízis végső összecsapásának kirobbantására. Ottónak döntenie kell: megmenti vagy felszámolja házasságát. Ideje nincs sok, mert fiatal szeretője, Orsi (23) türelme egyre fogy. (További nehezítő körülmény, hogy a befogadott család nem egészen olyan, mint amilyennek a Keleti pályaudvaron tartott „családmustrán” látszott.)

A szerzőről:

Kötetei: Befutunk (Scolar, 2017), Kávéházi pillanatok (Athenaeum, 2015), Semmi negyven (Magvető, 2013), Csinálni kell (Magvető, 2012), Limonádé (Ulpius-ház, 2008), Neveket akarok hallani (Palatinus, 2003), Puff (Palatinus, 2001)

Bemutatott színdarabjai:
Gyanús mozgások (Belfry Theatre, Victoria, Kanada, 2013, r.: Joel Bernbaum), (Pesti Magyar Színház, 2011, r.: Ujj Mészáros Károly), (Pécsi Nemzeti Színház, 2011, r..: Balikó Tamás)
Hulladék (Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház, 2011, r.: Lendvai Zoltán)
Mérleghinta (felolvasószínházi előadás, POSZT / Nyílt Fórum, 2008, r.: Szabó Máté).

 

A Nyílt Fórum bemutatója 2.

március 31. (péntek) 17 óra, Balett-terem

Fridl Viktória: Tartom magam

Fridl Viktória
Fridl Viktória

Felolvassák: Újhelyi Kinga, Edelényi Vivien, Krajcsi Nikolett, Janka Barnabás

A darab szövegének terjedelme tizenöt-húsz oldal. A darab testét egy felvonás adja, melyet kilenc-tíz jelenet alkot. A darab Budapesten, egy irodaházban játszódik, szereplői egy vállalat beosztottjai. A darab cselekmény nélkül fut: a jelenetek központi eseménye a szereplők tematikus párbeszéde, mely érinti a bántalmazást, a társas magányt és a nyelvet. A szereplőket számok jelölik, nemük nincs meghatározva. A rendező játéka, visszaforgatja-e a már játszott színészeket, vagy újabbakat hoz be minden jelenetben. A darab minimalista megvalósítást kívánhat.

A szerzőről:

Fridl Viktória 1989-ben született Pécsett.

 

 

Szilágyi Eszter Anna: A Nyíregyháza utca

Felolvassák: Újhelyi Kinga, Edelényi Vivien, Krajcsi Nikolett

Szilágyi Eszter Anna
Szilágyi Eszter Anna

Lerágott csont. Ez a sztori lerágott csont, ha van még történet egyáltalán. A kevésbé jó képességűek is kívánnak boldogulni, könnyen és gyorsan előnyhöz jutni, élvezni, leszopogatni a kis combokat. A pokol nyolcadik köre – Inferno holland képregény. A kriminális kognitív disszonancia. Négy lány a tudat küszöbe alatt, (a nyíregykörnyéki mocsárból), elindul szerencsét próbálni, egy alagútban próbákon mennek át, bár senki se tudja, majd az Erényes Boldogság Országában egy segítőcsapat rájuk repül, ám diszfunkcióik miatt − eredménytelen lesz a mentőexpedíció.
Piros fonál van vezetve a színdarabon végig – görcsökkel teli és húzódik. A szóvá tett remény.
A szabadság – mint a legelemibb önrendelkezési készség, ismeretlen kontinens.
Lehetőségek – Ultima Thule.
Nix perdita-romantika, nix freeing the body, nix legősibb mesterség, méhtisztító workshop, apinaforradalma!
Széttört tojás a test, l i c h   a a m.
„Itt lelked kész kincsekre lel,
s nem is kell neki más,
itt egészség és jókedv lehel
igazságot, tudást.„ (Wordsworth)

A szerzőről:

SZEA egy jéghegy, legnagyobb részben rejtőzve a víz alatt, egy alvó ügynök, nem-író író és nem-rendező, Árnyékszínháza kultikus oppozícióban a hivatalossal, bizonyos botlatóköveket helyezett el a pécsi éjszakában.

 

A Nyílt Fórum bemutatója 3.

április 1. (szombat) 15 óra, Balett-terem

Znajkay Zsófia: Rendezői változat

Felolvassák: Papp István, Edelényi Vivien, Janka Barnabás

Znajkay Zsófia
Znajkay Zsófia (Fotó: Preiszner Miklós)

Létezik-e szabad akarat? Én alakítom a saját sorsomat, vagy a sorsom alakít engem? Talán minden döntésem annak az eredője, hogy mivé formáltak engem a körülmények, és mit hozott ki belőlem a pillanat, mikor meghoztam. A Rendezői változat c. darab úgy járja körül ezt a kérdést, ahogyan az álmok − megszemélyesítve a képlet minden elemét. A főszereplő Ida, maga is szimbólum − ahogy Dosztojevszkij írta, az ember már csak azért is hibázik, hogy érezhesse, hogy nem csupán orgonasíp a nagy isteni gépezetben − Ida másra sem képes, mint hibázni. Története annak a története, hogy megértse, mit is jelent az, hogy ‘hiba’ − mikor az ember úgy dönt, hogy nem lesz elég ügyes ahhoz, hogy megtegyen valamit, amihez nincs kedve. Ezen az úton társa Emil, az író. Az Ida által főszerepelt, és általunk nézett darab írója. A szabad akarat nagy híve és gyakorlója. Ida igaz szerelme azonban Ede, a rendező, aki úgy érzi, minden döntése nehéz gyermekkorának, és anyjával való bonyolult viszonyának terméke. Az erről rendezett darabjához castingol színésznőt, hogy eljátssza az anyja szerepét. Ida természetesen nem kapja meg a szerepet, hisz személyiségéből adódóan bármire való bármilyen törekvése szükségszerűen sikertelen. Ilka azonban akármihez is kezd, sikerrel jár. Meg is kapja Ede anyjának szerepét. De feltétlenül jobban jár az, akinek minden sikerül, amit csak a fejébe vesz? És ha az ember úgy dönt, hogy öngyilkos lesz? Vagy nem is dönt úgy, csak mindenféle gyógyszerek hatása alatt a fejébe veszi, hogy tud repülni, és kiugrik az ablakon? Itt hol a döntés? Hol az akarat? És hol a siker? Ede is erre keresi a választ az anyjáról rendezett darab munkafolyamatán keresztül. Ez a keresés az, ami végül elvezeti őt Idához, Idát pedig hozzá. Emil elveszíti az uralmat az általa teremtett világ fölött, Ilka pedig újraértelmezi a “siker” fogalmát élet és halál kérdésében.

A szerzőről:

Znajkay Zsófia (30) a Filmművészeti Egyetem Televíziós műsorvezető és adásrendező szakán tanult 2006-tól 2009-ig. Riportok, interjúk, dokumentumfilmek által került szakmai viszonyba a dialógus műfajával. 2010-ben A Bárka Színház recepciósaként dolgozott először színházban. A TÁP Színházhoz 2013-ban csatlakozott. Itt színészi, előadói, asszisztensi minőségben működött elsősorban, mígnem 2015-ben megírta első saját darabját, “Az ölében én” címmel, mely támogatást nyert a 2016-os Katona József pályázaton, és melyet idén februárban meg is rendezett és be is mutatott a MU színházban. A Rendezői változat a szerző második darabja.

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Jégtorta

Felolvassák: Dánielfy Zsolt, Edelényi Vivien, Papp István, Janka Barnabás, Pál Hunor, Újhelyi Kinga, Vékony Anna

Kovács Dominik és Kovács Viktor
Kovács Dominik és Kovács Viktor

A vidéki cukrászda süteményillata keveredik a pörköltszaggal és a savval mart emberhús szagával. Hogyan válik egy szinte jelentéktelen helyzet, mondat egész életre kiható negatív élménnyé? Egy-egy ilyen sérelem születése hosszú folyamat, mert csak akkor válik igazán sérelemmé, ha sokáig konzerváljuk magunkban. Mikor észrevehető lesz, már gyilkos méreg. Az özvegy cukrász és leánya egymásrautaltsága törvényszerűen konfliktusokhoz vezet, melyeken keresztül tanúi lehetünk az oly sokszor emlegetett letűnt kor utolsó, ha nem az utolsó utáni pillanatainak, a végleg eltűnésnek.

A szerzőkről:

Húszéves ikerpár, akik együtt írnak. Az ELTE bölcsészhallgatói. Írásaikban többnyire jelentéktelen emberek sorsa alakul törvényszerűen tragikussá.

 

A Nyílt Fórum bemutatója 4.

április 2. (vasárnap) 14 óra, Balett-terem

Kucsov Borisz: Félelem és reszketés Szabadkán

Felolvassák: Pál Hunor, Fekete Gréta, Papp István, Jámbor József, Bakota Árpád

Kucsov Borisz
Kucsov Borisz

A Félelem és reszketés Szabadkán, képregény dráma, melyben két jóbarát (Raul és Gonzó), a kegyetlen valósággal, a hatalommal, és a kilátástalansággal szemben vívott harca követhető végig- nem éppen lineáris sorrendben. A srácok valahol Csantavér környékén járnak, amikor a drogok hatni kezdenek, a városba érkező szép lány (Naomi), pedig csak bonyolít a helyzeten. Történik mindez 2048-ban, Csáth Géza elnéptelenedett szülővárosában, ahol a fiatalok körében a kábítószer az úr, a polgármester (Polgár Jenő) számára pedig a város főterén szappanbuborékokat gyártó Pókember jelenti a legnagyobb veszélyt.

A szerzőről:

Kucsov Borisz 1987. október 22-én született Szabadkán. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium elvégzése után három évig Budapesten élt és dolgozott. Később az Újvidéki Művészeti Akadémia magyar nyelvű színész szakára iratkozott be. Jelenleg a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház színésze. 2014-ben kezdett el drámaírással foglalkozni. Két fontosabb műve A bansági szamuráj, valamint a Félelem és reszketés Szabadkán.

 

Bán Zsófia: Örökség

Felolvassák: Újhelyi Kinga, Fekete Gréta, Vékony Anna, Jámbor József, Bakota Árpád

Bán Zsófia
Bán Zsófia

A hetven év körüli Lehr Lajos kórházban fekszik, demenciával, illetve memóriazavarokkal kezelik. Családi hátterét hol így, hol úgy adja elő, nem lehet pontosan tudni, mi igaz, mi nem abból, amit mond. Berendeli a három lányát, valamint az ügyvédjét, hogy a végrendeletét megirassa, de előtte még szeretné tudni, lányaival hányadán áll. A legidősebb, lány, Toncsi, egyházi iskolában tanít és egy gazdag vállalkozó (Janó) felesége, a középső Panka, aki politikus és van egy fia (Artúr), a legfiatalabb pedig Vica, újságíró. Lehr korábban a zsidó hitközségnél dolgozott, a darab során azonban más, korábbi elfoglaltságaira is fény derül egy Pankának küldött, titkosított dossziéból. A kórházi vizit során sok elnyomott érzésre, korábban ki nem mondott igazságra is fény derül, ami alaposan összekuszálja a családtagok egymásról és saját magukról kialakított képét. A család sorsában Magyarország közelmúltbeli történelme is leképeződik a második világháborútól a rendszerváltás első néhány évéig. A zene alternatív nyelvéhez fordulva, a prózában ki nem mondott (ki nem mondható) gondolatokat, érzéseket, illetve eltitkolt tényeket esetenként dalban mondják el.

A szerzőről:

Bán Zsófia elsősorban próza- és esszéíróként ismert, ez az első színdarabja. Legutóbbi novelláskötetét (Amikor még csak az állatok éltek) 2014-ben a Haus der Kulturen der Welt nemzetközi irodalmi díjára jelölték (németre fordította Terézia Mora). Legújabb kötete a Turul és dínó című esszékötet (Magvető, 2016), amely a történelmi emlékezet vizuális ábrázolásával foglalkozik.

A Nyílt Fórum zártkörű megbeszéléseket tart március 30. és április 2. között minden nap délelőtt 10 órától.

A Deszka Fesztivál teljes programja